Tudástár:

A cserépkályha a kellemes otthon dekoratív pontja, ugyanakkor meg kell felelnie a magas technikai követelményeknek is. A KÁLYHA MŰKÖDÉSI ELVE: A kályha egyik nagy előnye, hogy rendkívül takarékos. A meleget az egészségügyi szempontból is hasznos sugárzással adja le. A meleg falak és a kis légmozgás optimális hőérzetet biztosít. A hagyományos építésű kályhák lényege a két réteggel körbefalazott tűztér és a füstgázelvezető, melynek funkciója kettős: az égés során keletkező gázokat a kéménybe vezeti, a hőt pedig egyúttal a kályha falához tereli. A kályha fala tárolja a hőt, és azt időbeni késéssel, sugározva adja le. A levegő a kályhacsempékkel borított felületen felmelegszik, majd felfelé száll, s magával húzza a hideg levegőt is. A kályha ajtaját nem szabad addig teljesen elzárni, amíg még teljes égés van ( lángol a fa), mert a kályhába nem jut az égéshez elegendő oxigén, és ez a kályha robbanásához vezet! A kb. 1-2 óra alatt felmelegedő kályhát a tüzelőanyag mennyiségével lehet szabályozni. Túlságosan felfűteni nem ajánlatos, ha ugyanis a csempe eléri a maximális hőfokot, a „ felesleges” hő a kéményen át távozik. A hagyományos cserépkályhát mindezek ismeretében tartós fűtéshez ajánljuk. Öko kályha: 2022.évtől a hagyományosan épített kályhákat már nem engedélyezik EU-s országokban, csakis külső levegőztető rendszerrel ellátott, ún. ökotűztérrel építetteket amit az illetékes hatóságok, kéményseprő átvesz. A mai, modern építésű, jól szigetelt, légtömör házakba ma már csak légbevezetővel ellátott tüzelőberendezés ( kandalló vagy kályha ) engedélyezett, ami független a lakóépület légterétől. Kéményátvételkor a kéményseprő ellenőrzi a külső levegő utánpótlást is! A korábban épült kályhák a lakás levegőjét használták ( többször kellett szellőztetni ).Volt egy tüzelőajtaja és egy hamuzója. A rostélyon át alulról jött a levegő, így a káros anyag nem égett el s leülepedett a járatokban. Az öko tűztér környezetkímélő fatüzelésre alkalmas, kevés a káros anyag kibocsájtása. Fontos a száraz kemény fa használata és a megfelelő tüzelés ahhoz, hogy a kilépő füst hőmérséklete nagyobb legyen mint 160 C. Így kevesebb az el nem égett füstgáz, ez tisztább égést eredményez, és kevesebb karbantartást igényel a későbbiekben a kályha. A tűztér körül levő résekben osztottan,irányítva érkezik a levegő, nagyobb hőmérsékletet eredményez a járatokban. A tűztérben a hőmérséklet kb. 900 fokos!-ez biztosítja a tökéletes égést. A száraz fa használja-hasznosítja az energiát a legnagyobb hatásfokkal. ( 70-80% ). Mód van arra is, hogy égésvezérlő automatikát használjunk ha nem akarjuk kézzel állítani a levegő elzárást- így csak a kellő mennyiségű levegő érkezik a tűztérbe. Ma már fontos a környezettudatos gondolkodás, a biztonság, hogy sokáig élvezhessük az otthon melegét szépségét egy kályha vagy kandalló mellett… A HELYES MŰKÖDTETÉS: A cserépkályhát először csak fokozatosan és kíméletesen szabad üzembe helyezni. Ezenkívül még számtalan ismeretre van szükség ahhoz, hogy az esetleges hibákat elkerüljük. Az új cserépkályhát két hét alatt fokozatosan, kíméletesen csak nagyon kevés fa felhasználásával száríthatjuk ki. Így az építés során beszívott víz elpárolog a kályhából. A két hét alatt a kályha ajtajait zárjuk be, a légterelőket pedig teljesen nyissuk ki, így biztosíthatjuk az égéshez a szükséges levegőt, egyben gondoskodunk arról is, hogy a levegő jól átjárhassa a kályhát. A fűtési feladatokhoz az is hozzátartozik, hogy a tűzifát (keményfa) nyáron szerezzük be.Ilyenkor kevesebb nedvességet tartalmaz, jobban ég, és több energiát ad le.Ha vizes fával tüzelnek, a kéményben kondenzálódás lép fel és vizes szurokfolyás jelentkezik. FŰTÉSI SZABÁLYOK: Begyújtás előtt: a hamut ürítsük ki. Felfűtés: a tűztérbe tegyünk papírt, kevés apróra vágott fát ill. vastagabb darabokat majd gyújtsunk alá. A mesterséges gyújtóanyagok kevésbé hatékonyak, mint a fa. A tüzelőajtónál hagyományos építésű kályhában mindig biztosítsunk friss levegőt az égés alatt! A kályhát még nagy szélben és hidegben sem szabad túlfűteni. Sokkal jobb többször és mérsékelten, mint egyszer erőteljesen felfűteni. Ha a fa meggyulladt és ég, akkor a tüzelőajtón át adagoljuk, szabályozzuk a levegőt.Így a tüzelő az égéshez elegendő levegőt kap. Akkor jó, ha az égés morajlását alig hallani. A beáramló levegő nyílását végleg akkor zárhatjuk be, ha a fa már nem lángol, csak izzik! A cél az, hogy a fa csak lassan fokozatosan égjen le. Nem javasolt az egész éjszakán át tartó fűtés, mivel a tűz lefojtása miatt csak kevesebb nedvesség tud a kéményen át távozni. Ennek következtében a vízpára lecsapódik és a füsttel együtt keveredve leszurkosodik a kémény. Ősszel az első begyújtáskor vagy ha huzamosabb ideig nem tüzeltünk, ajánlatos a kémény tisztítóajtaján begyújtani, hogy a kéményben levő légnyomás különbséget ( hideg dugót-visszafüstölést ) kiküszöböljük. A megfelelő égéshez elengedhetetlen a száraz (legalább egy-két éve száradó) fa használata! A KÉMÉNYRŐL: A fűtőtest, a csatlakozó füstcső és a kémény kapcsolódását úgy kell optimalizálni, hogy a veszélyeket elkerüljük. A kémény az épület része, nélküle fűtés nem üzemeltethető. A fűtőtest, a füstcső és a kémény funkcionális egységet alkot. Ha valamelyik nem üzemel tökéletesen, akkor az az egész egység zavartalan működését veszélyezteti. Ennek oka lehet a nem megfelelő minőségű kivitelezés, vagy külső időjárási hatások is (hideg dugó a kinti levegő és a kémény hőmérsékleteltérése miatt-visszafüstölés). Az épület körül kialakuló légáramlatoknak és szélviszonyoknak szintén fontos a szerepük. Kialakulásuk az épület fekvésének, a beépítés módjának, az épület magasságának és elhelyezkedésének, a többi épülettel való kapcsolatának és elsősorban a tetőszerkezet kialakításának függvénye. TISZTÍTÁS, KARBANTARTÁS: A cserépkályhát építéskor benedvesítik majd kiszárítják, így azon hajszálrepedések keletkezhetnek. Ebben az esetben szó sincs minőségi hibáról, hiszen a kályhacsempe másképp viselkedik mint a gyakran nedves helységben használt csempék. Ahhoz, hogy a kályhacsempe tiszta és fényes legyen, száraz ruhával törölgessük le. Ne használjunk nedves ruhát, mert ekkor a szennyeződés a repedésekbe szivároghat, és elszíneződhet.A kályhát 3-5 évente tisztíttassuk ki. Célszerű erre a fűtési időszak végén sort keríteni. Cserépkályhánál fugarepedés, robbanás ill. ajtóüveg törése nem garanciális hiba! Ha a kályhát helyesen kezeljük és rendszeresen ápoljuk, hosszú éveken át élvezhetjük melegét, hangulatát.